Sziasztok! A Garázs most annak jár utána, milyen hatással vannak a folyadékok a látásra. Nektek milyen tapasztalataitok vannak? Osszátok meg kommentben, ha esetleg a miénktől eltérő lenne.
Figyelem! A bemutatott ábrán szaggatott vonallal van jelölve az a hely, ahol a pénzérme látszik a fénytörés miatt, ez nincs pontosan meghatározva.
Pedig ki lehetne keresni, írok egyet s mást a fénytörésről, és ezek alapján talán ki is találjátok, hogyan. Először is: ha egy test (pl. a pénzérme) egy pontjáról egy fénysugár a két közeg (víz és levegő) határához érkezik, nem minden esetben jut át a határon, csak ha a beesési szög elég kicsi. Egyébként fénytörés helyett teljes visszaverődés történik, a fénysugár, mintha egy tükör felszínére érne, hasra esik szabályosan visszaverődik.*
Hogy mekkora a kritikus szög, az a törésmutatón múlik. A vákuumban a fény terjedési sebessége a híres c=300 000 km/s(=3∗108 m/s), jó kérdés, hogy ezt hogy lehet kimérni, ha nem létezik vákuum. Ez egy másik történet, most a lényeg, hogy gázokban (pl. levegőben) szerencsére majdnem ugyanilyen gyorsan terjed a fény, jelentős különbség folyadékoknál, szilárd anyagoknál van (legjelentősebb gyémántnál). Az abszolút törésmutató azt jelenti, hogy az adott anyagban a fény a c hányadrészével terjed, vagyis ez az érték a c és az adott anyagban a fény terjedési sebessége hányadosa. Ha fénytörésnél a fénysugarunk az n törésmutatójú vízből az 1 törésmutatójú levegőbe lép, a beesési szög α, akkor a β törési szöget így kapjuk meg: sin β=n∗sin α (Sneci-törvény). Magyarul: ha az ábrán egy egyenessel össszekötjük a pénzérme egy pontját és a vízfelszín egy pontját, ezzel egy fénysugár útját kijelölve, némi szerkesztés, számolás és további szerkesztés kell csak ahhoz az egyeneshez, amely a fénysugár fénytörés utáni útját jelöli. Ha olyan beesési szöggel próbálkozunk, amelynek a szinuszát megszorozva a víz törésmutatójával egynél többet kapunk, akkor ez a beesési szög nagyobb a kritikus szögnél (ha éppen egyet kapunk, gratulálok, megtaláltuk a kritikus szöget).
Azon egyszerű oknál fogva, hogy normál körülmények között, mindenféle folyadék kitöltése nélkül abban az irányban látjuk a dolgokat, amerről a fény a szemünkbe jut róluk, a pénzérmének a szerkesztgetéshez kiválasztott pontját abban az egyenesben látjuk, amelyben a fény a törés után halad.
Ezek után egyszerű, hogy hogy kéne megkeresni az ábrán azt a pontot, ahol a pénzérme egy választott potját látjuk, na ki jön rá hamarabb?
Ha a fent túltárgyaltnál értelmesebb kérdéesetek van, azt is kérdezzétek meg, s válaszolok, ha Máté nem tud lelőni.
*A tükör felszínén való szabályos visszaverődés közben nem minden fénysugár verődik vissza, leginkább a zöldek, ezért látjuk zöld színűnek a tükröket.
