A Garázs csapat blogja sok érdekes, otthon is elvégezhető kísérlettel, videókkal, előadások ajánlóival, versenyekkel, nyereményekkel... olvass rólunk többet!
Sziasztok! Jómagam hobbiból kísérletezgetek rádióvevők építésével (néhány rádiót restauráltam is, de ez most nem ide tartozik). Ezek legegyszerűbb formája a detektoros rádió. Internetet böngészve rengeteg leírást, videót láttam róla, nagy részüket angol nyelven. Elhatároztam, hogy csinálni fogok egy „Így készül: A detektoros rádió” című sorozatot.
No nem kell Barátok közt hosszúságúra számítani, maximum 4-5 rész. Egy dolgot tartok szem előtt: otthon is megtalálható anyagokból készítsek egy rádióvevőt. Azért is buzdultam fel oly nagyon, mivel a nyarat vidéki kertesházunkban töltöm, ahol van hely antenna kifeszítésére. Igyekszem majd úgy építeni, hogy minden momentuma részletes legyen, így a kedves néző is meg tudja építeni a saját rádióját. Fantasztikus élmény, amikor szinte semmiből megszólal a Kossuth-adó. Úgyhogy kísérjétek figyelemmel a blogot, július-augusztus tájékán bizonyára készen lesz a videósorozat.
Sziasztok! Nem véletlenül harangoztunk be egy különleges videót: a Garázs eddigi legrövidebb videója fog most megjelenni! Csodáljátok meg, íme:
Nem utolsósorban egy új előadót van szerencsénk bemutatni, aki nem más, mint maga a Garázs alapítója, Szatmári Roland. A kamerát magam kezeltem.
Amúgy a videó szokatlan hosszáért talán az is felelhet, hogy egy csomó információ kimaradt a videóból (már megint). Ha már a videóba nem kerültek be ezek, alatta megjelenik néhány a hiányzó dolgok közül. Például a keménység fogalma. A Wikipédia szerint a keménység nem csak a nyomásnak való ellenállást mutatja meg, bár az itt bemutatott módszer magyarázata leginkább a papír és a krumpli nyomásnak való különböző ellenállásán alapszik. Mégis hangzatosabb ezt mondani: tudjuk, hogy a papír keményebb a krumplinál. A Wikipédia három gyakori módszerről is ír, amivel a keménység meghatározható, érdekes ezekről olvasni. Egyes egyetemistáknak meg közelező is erről tanulni valamicskét. De azért gyakran keresnek ide tartozó puskákat is az interneten (anyagismeretből ez az 5. leggyakoribb keresés)! Jajaj!
Sziasztok! Öveges egyik kísérlete kerül bemutatásra a Garázson. Lássuk csak:
Hát igen. Ez voltam én... Van még hova fejlődni elnézve Öveges bemutatóját (kb. fél óra után következik), de hát meg is lehet érteni, hogy nem tökéletes a videó, hiszen csak úgy hirtelenjében csaptam össze. Néhány fontos dolog kimaradt, amit Öveges említ:
A labda tömege. A pingponglabda a Wikipédia szerint azért jó, mert könnyű, amit ugyebár könnyebb lebegtetni. A nagy felület azért jelenthet hátrányt, mert a szívószál végéből kis felületen áramlik a levegő, így a nagy labdát alulról kis felületen éri a légáram, ami a labda könnyű egyensúlyvesztését eredményezheti. Ami a labda pörgését illeti, az is annak az eredménye, hogy a labda kicsit ki van billentve egyensúlyából, és a légáram igyekszik azt újra kiegyensúlyozni.
A fújás ereje és a szívószál keresztmetszete. Minél erősebben fújunk, annál látványosabb az eredmény. Erősebb fújással a kisebbek nagyobb testvéreiket, a nagyobb testvérek akármilyen gépet megbízhatnak, de ha a kiáramló levegő előtt elszűkítjük az utat, az áramerősség úgy is nő, ami nekünk kedvez.
A szívószál döntése. A kölünböző irányokból ható nyomásból származó erő a nyomás nagyságának és annak a felületnek a szorzata, amelyen a nyomás hat. De a pingponglabdára a Föld gravitációs mezeje is hat, tehát a szívószálat akkor dönthetjük, ha a kiáramló levegő nyomása elég kicsi ahhoz, hogy a labda a szívószál szájánál maradjon a döntés után. Nahát!
Jövő héten végre egy különleges videó jön, de meglepetés, hogy mi lesz benne. Tessék a blogot rendszeresen látogatni, hogy semmiről ne tessen lemaradni!
Sziasztok! A hangtani kísérletet és Máté utó-, illetve előzöngés bejegyzéseit követő „csendesebb” bejegyzésben megtételre kerülő könnyelmű ígéretek után, ha még emlékeztek rá, biztosítottunk benneteket, hogy új kísérletet jelentetünk meg ma. Ezt az egyet van szerencsénk duplán teljesíteni. Csendet kérek, kezdődik a vetítés!
Trócsányi Péter kamerázott. Nagy szerencse, hogy csicskánk segítségünkre volt Sándor Bence, és még a maffiát sem ugrasztotta utánunk ellenszolgáltatásért. Akik a Garázs első bemutatóján ott voltak, azok tudhatják, hogy milyen hibái lehetnek az első kísérletnek. Szerencsére sikerült lencsevégre kapni, sőt, ha nagyon figyeltek, azt is észrevehetitek, hogy Mátén ezúttal nincs fehér köpeny!*
És hogy valami a témához is kapcsolódjon: cikkek találhatóak az interneten is a felületi feszültségről, például a Wikipédián és az ELTE oldalán. Kellemes olvasgatást!
UPDATE
A buborékos kísérletben nem különböző felületi feszültségek, hanem különböző méretű felületek okozzák a látott jelenséget - ha valaki kíváncsi a pontos magyarázatra, annak kommentben leírom. De talán nem kell, ha annyit mondok, hogy a magyarázat hasonlatos a Maestro-csöves kísérlethez.**
Sziasztok! A Garázson egyre gyakrabban esik szó Trócsányi Zoltánról mint a blog állandó támogatójáról. Ezen a héten azzal támogatott, hogy rendelkezésünkre bocsátotta 2011. 04. 11-i előadásának anyagát. Így készült a következő bejegyzés:
Hétköznapi tapasztalat, hogy a természetben lejátszódó folyamatok meghatározott irányban mennek végbe. Az ilyen folyamatok fordított lejátszódása (például filmre véve, és visszafelé lejátszva) igen szokatlan látványt nyújt(ana). E tapasztalatok azt sugallják, hogy a folyamatok általában nem megfordíthatóak (gyakran használt idegen szóval irreverzíbilisek), annak ellenére, hogy már tudjuk, a testek atomokból állnak, és az atomok közötti kölcsönhatás ugyanúgy megfordítható, mint ahogy golyók ütközése sem kelt szokatlan látványt visszafelé lejátszva.
Úgy tűnik, hogy bár az alapvető kölcsönhatások az idő megfordításával (szaknyelven időtükrözéssel) szemben változatlanok, valamilyen általunk eddig nem vizsgált természeti törvény szerint a makroszkópikus méretű testek (a továbbiakban röviden testek) folyamatai sértik az időtükrözés szimmetriáját. (Az időtükrözés szimmetriája a gyenge kölcsönhatásban nagyon picit sérül, és ez a sérülés nem elegendő arra, hogy a testek folyamatainak időtükrözéssel szembeni sérülését megmagyarázzuk.)
A továbbiakban célunk, hogy ezt az új természeti törvényt feltárjuk. Ez a rész nagyobbaknak szól.
Vajon hogyan lehet egy folyamat meg-, illetve meg nem fordíthatóságát mennyiségileg megragadni? Már jól tudjuk, hogy egyensúlyban lévő test állapota egyértelműen jellemezhető néhány állapothatározója értékének megadásával. Például egyszerű test adott mennyiségű gáz, amelynek állapotát két állapothatározójával (mondjuk nyomás és térfogat) egyértelműen jellemezni tudjuk. Ha a gáz állapotváltozása olyan, hogy minden pillanatban egyensúlyban van, akkor minden pillanatban meg tudjuk adni egyértelműen az állapotát, és akkor a folyamatot mindkét irányban meg tudjuk valósítani. Természetesen az ilyen folyamat csupán idealizált határeset lehet, hiszen ahhoz, hogy a változás megtörténjen, ki kell billenteni az adott testet az egyensúlyi állapotából. Azonban ha csak nagyon kis mértékben változtatjuk valamely állapothatározó értékét, és megvárjuk, hogy beálljon az új egyensúlyi állapot, akkor jó közelítéssel mindvégig egyensúlyi állapotokon keresztül történik az állapotváltozás. Az ilyen egyensúlyi állapotokon keresztül végbemenő változást kvázisztatikus állapotváltozásnak nevezzük.
Ha egy kemény golyót elgurítunk, akkor a golyó messzire gurul, de előbb-utóbb mégiscsak leáll. Bár a golyó állapotváltozása kvázisztatikus, mégsem megfordítható. A súrlódással járó folyamatok sosem megfordíthatóak.
Egy folyamat lehet megfordítható egy test része szempontjából, de megfordíthatatlan az egész testre nézve. Például, ha két különböző hőmérsékletű fémtömböt adiabatikus tartályba teszünk, közéjük alig áteresztő diatermikus falat helyezünk, akkor a két fémtömb hőmérséklete igen lassan kiegyenlítődik. A folyamat az egyes fémtömbök szempontjából kvázisztatikus, azonban a két tömbből és a diatermikus falból álló teljes test szempontjából már nem az, ugyanis egyetlen pillanatban sem jellemezhető egyetlen hőmérséklettel a teljes test. Véges hőmérséklet-, nyomás-, illetve koncentráció-különbség kiegyenlítődése nem lehet kvázisztatikus, tehát nem megfordítható.
Az előadás még két további részből áll, melyek még jobban igyekeznek megismerni ezt a természeti törvényt. Maga az előadás egyetemistáknak szól, viszont ha valakit igazán érdekel, annak örömhírrel szolgálhatok.
A Mindentudás honlapján fog megjelenni az előadásról készített felvétel, benne a Garázs segítségével készült videóval. Akkor majd megjelenik egy blogbejegyzés is, benne a felvétel címével, no meg a múlt heti előadásról készült felvétellel. De biztos, hogy jövő héten végre új kísérlet is megjelenik!
Lehet,hogy feltűnt,a héten nem töltöttünk fel videót.A magyarázat egyszerű:a holnapi előadásra készültünk,jópár kísérletet ott fogunk elsütni.Gyertek minél többen!
Más:Gergővel pénteken ellátogattunk a hipertér szakkörbe,mely a Kísérleti fizika tanszéken volt megtartva.Nagyon érdekes és látványos dolgokat tapasztalhattunk,mérhettünk.A legújabb foglalkozás témája időpontja még nem köztudott,de biztosan hasonló színvonalú lesz.Ha már az élőfizikánál tartunk:holnap előadás a Kölcsey központban 11:00-tól,ha tehetitek,látogassatok el oda is!
Sziasztok! Ha már a zenénél tartunk, jöjjön egy idevágó kísérlet:
Na igen, azt nem mondom, hogy a darab ne szorulna gyakorlásra, de legalább a kísérlethez megteszi. Egyébként a Mendelssohn műve megtalálható a YouTube-on is (ott Schiff András ül a zongoránál). Ajánlom azt mindenki figyelmébe, egyik kedvenc darabom.
De mást is ajánlok mindenki figyelmébe. Máté Utózönge című bejegyzésében felhívja a figyelmet Rátai Dániel bemutatójára a Kölcsey Központban, de nem hívja fel a figyelmet a Garázs bemutatójára, melyet a plakátján keresztül ajánlok. Hely is, idő is kiderül belőle.
A tegnapi bejegyzés kapcsán írok most.Mint azt már Péter is írta,egy rendezvénysorozat kerül megrendezésre a Kölcsey Központban.Ennek az első része,melyen mi is részt vettünk a mai napon, „Az elemi részek és a Világegyetem kapcsolata” címet viseli.Trócsányi Zoltán professzor tartotta ezt az érdekfeszítő előadást,remek ábrákkal,valamint közérthető magyarázattal.Az előadás után lehetőségünk nyílt néhány kísérlet megtekintésére is,melyeket az előadóterem előterében végeztek el.Volt sugárzásmérő,folyékony nitrogén,és még sok más érdekesség is.A következő előadást a Leonar3Do feltalálója Rátai Dániel fogja tartani,melyen lehetőség nyílik kipróbálni ezt az eszközt.Bővebb információ az élő fizika honlapján található.
Sziasztok! Most szokásos keddi kiadásban jelentkezünk. Éppen csak a videó hiányzik belőle. Elvileg ugyanis újra élő adással jelentkeztünk volna, azonban ezt ezen a héten nem tesszük. Az ok, hogy elmarad, egy holnapi előadás a debreceni Kölcsey Központban, amelyen a Garázs teljes kísérletező csoportja részt vesz. Az előadó Trócsányi Zoltán, aki nem egyszer segített egy-egy Garázs-adást elkészíteni. Ajánljuk ezt mindenkinek, akit érdekel, sőt egy kicsit azoknak is, akiket nem...
És ajánljuk két hét múlva tartott saját előadásunkat is, melyről még részletes ismertetőt is meg fogunk jelentetni.
És jövő hétre már tényleg igyekszünk összerittyenteni egy videót. A szándék megvan, türelem!
Sziasztok! Ha még emlékeztek rá, nemrég történt a baleset, hogy a Garázs egyik adása a szokásos idő (kedd) után egy nappal (szerdán) jelent meg. Most ezt az egy nap lemaradást be kívánjuk hozni, tehát a legújabb bejegyzést egy nappal hamarabb (hétfőn, azaz ma) jelentetjük meg. Tesszük ezt azért, mert nem kell videó feltöltésével bajlódnunk, mivel nem vettünk fel semmit.
Most akkor mi lesz?
Hát csak annyi, hogy élőben mutatjuk majd be az éppen aktuális kísérletet. Sőt! nem is csak egy lesz! Egy egész fél-háromnegyed órás bemutató kerül megrendezésre a szokásos jútúbvideó-feltöltés helyett!
Ideje: 2011. március 24. 14:30.
Helye: Debrecen, Fazekas Mihály Gimnázium, Hatvan utca 44.
Megközelítés: Legegyszerűbben a Segner tér felől, ahol megannyi dkv-s jármű megfordul. Ha sikeresen megközelítettétek, lépjetek be a kapun, és menjetek a lépcsőn fölfelé, amíg az el nem fogy, majd forduljatok jobbra, és egyenesen a fizika előadóba menjetek!
Ha úgy érzitek, hogy nem vagytok Fazekasosok, mégis részt kívántok venni rendezvényünkön, akkor ne felejtsetek el meghívni még valakit, és küldeni erről egy ímélt! Tudjátok a címet...
