Sziasztok! A Garázs az elmúlt napokban megújulóban volt, és remélhetőleg ennek az lett az eredménye, hogy jobb lett, mint volt. Ezt döntsétek el ti, de csak azután, hogy megtanultok rendesen áramforrást enni enni a mai videónkból! Eb, aki az elemét meg nem eszi!

A telep első két sora elég a belső ellenállással kapcsolatos jelenség bemutatásához, ezért az többet volt használva, többet ázott az elektrolitban, és az ott lévő elektródákat szétmarta a (jelen esetben savas) elektrolit, és az a két sor nem működik olyan jól. Ha ez a jelenség gyakrabban használt elemeknél, pl. ceruzaelemeknél fordul elő, azt mondjuk, hogy az elem lemerült (mármint nem a víz alá, ha ha). Az elektródák lassabban maródnak szét (az elemek lassabban merülnek), ha használat után lemossuk róluk az elektrolitot, ekkor ráadásul még egy érdekes jelenséget tapasztalhatunk. Az elektródák egy pillanatra mind vízbe merülnek, abba, amellyel lemostuk az elektrolitot róluk - ez olyan, mintha elektrolitba merülnének (mivel abban a vízben van elektrolit). A LED egy pillanatra felvillan.

Ami a telep elkészítését illeti, hát azt talán könnyű kitalálni, ha már láttátok a telepet, és tán látható, hogy nem egyszerű. Már hogy lenne egyszerű, hiszen akkor csináltunk volna magunknak ilyen telepet, nem mentünk volna érte a Kuckóba. Hál'Istennek van egy lustáknak verzió belőle: néhány ember (barát vagy ellenség vagy mittomén) az egyik kezét elektrolitba (pl. uborkalébe) mártja, és megfog benne két különböző fémből készült tárgyat úgy, hogy azok csak a kezéhez érnek, egymáshoz nem. Minden tárgyat két ember fog (a két végén), és így egyfajta lánc keletkezik, akik a végeken vannakm azoknak a kezeiben az egyik fémtárgy egy LED egy-egy szára legyen. Lehet mondani, hogy a jedierőtökkel bírjátok világításra a LED-et, persze az igazság az: csináltatok egy ügyes kis galvánelemet, az adja a feszültséget.

Lehet, hogy ennek Roli nem örül, de ebben az elektronikával kapcsolatos kísérletben sokat emlegettük (elektROLIT). Ilyen az élet.