Leírás

A Garázs csapat blogja sok érdekes, otthon is elvégezhető kísérlettel, videókkal, előadások ajánlóival, versenyekkel, nyereményekkel... olvass rólunk többet!

Versenyek, házik, élő bemutatók

KÍSÉRLETEZŐS VERSENY

ÖTLETVERSENY

Legújabb házi:

Korábbiak

Élő bemutatók:

Következő élő bemutató: 2014. 11. 10.-11. Fazekas Mihály Gimnázium (nyílt nap)

Friss topikok

  • Gál Béni: Egyre jobbak vagytok! :D ... (2013.03.02. 15:41) Polárszűrő vs cukoroldat
  • rbende: azt a spéci fülhalgatót mivel lehetne helyettesíteni ?... (2012.03.14. 21:38) Detektoros rádió 3 - Antenna
  • Trócsányi Péter (törölt): @pavkovicserik: 1000bocs, szeptemberre gondoltam. szept. 27.... (2011.08.07. 19:10) Garázs#13
  • aéegjalhlksfnhk: úgy látom megcsináltátok a betűtípust gr... (2011.07.01. 20:45) Folyékony fény
  • Trócsányi Péter (törölt): Na ja, innen csak fejlődni lehet, mi? ... (2011.05.03. 10:57) Antigravitáció

Videóink a Youtube-on

2014.10.27. 17:57 trócsányi péter

Kézbenfekvő (frissítve 2015. 01. 17-én)

Sziasztok! Figyelem! A következő videó és bejegyzés tele van termékmegjelenítéssel! Tessék nem komolyan venni, csak a kísérletre figyelni, és az alapján válaszolni a kérdésre!

 

FRISSÍTÉS! LÁSSUK AZ EREDMÉNYEKET!

 

Először egy kis meditáció: életünkben nagyon fontos szerepet játszanak a rezgések, próbáljuk csak meg összeszámolni, hányszor találkozunk egy nap rezgéssel, azaz olyan mozgással, melynek során bizonyos időközönként a mozgó test visszatér ugyanoda?

 

 

 

 

Ugye? Az embernek egy idő után az az érzése támad, hogy talán minden mozgás ilyen! Persze távolról sem mindegyik olyan szép, harmonikus, mint amilyennek a videóban látott, vagy egy korábban bemutatott ingánk tűnik: általában olyan rezgésekkel találkozunk, melyek kitérése addig csökken, míg egyszer csak el nem fogy, és akkor az inga megáll. Tehát végül is minden rezgés, melyet a videóban látunk, csillapított, még az is, ahogy Matyi a széken forog. Azzal a csillapodással ellentétben, melyet a képernyőn láthattunk a videó végén, többféle csillapodás is létezhet. A képernyőn látott csillapodás akkor jön létre, ha a csillapító erő egyenesen arányos a mozgó test sebességével, ilyen a közegellenállási erő. A súrlódási erő állandó szokott lenni, ennek hatására a csillapodás nem olyan szép „görbe”, mint az előző esetben, hanem egyenes. Itt arra a súrlódásra gondolok, mely akkor hat, ha a rezgő test egy felületen csúszva mozog, létezik ugyanis belső súrlódás is, melyből csak annyit veszünk észre, hogy a rezgés csillapodik, és a rezgő test melegszik. Ez a fajta súrlódás fellép pl. a videóban rezgő lapok esetén, de nem olyan számottevő, hogy a görbét látványosan befolyásolja (ahogy a közegellenállás is észrevehetetlen az ingánál).

A slusszpoén, hogy matematikailag (a mozgást és a csillapodást tekintve) egy csomó egzotikusabb rezgés megegyezik a bemutatottakkal.

A válaszokat összesítő oldalt nem tudom megosztani veletek, de a lényege, hogy a szavazók 0%-a szerint szól a videó csillapítatlan rezgésekről, 10 körül arra szavaztak, hogy Matyiról, amint egy széken forog, 30% jutott arra, hogy csillapított és csillapítatlan rezgésekről, 60% szerint csillapított rezgésekről.

2014.10.05. 21:33 trócsányi péter

Mi pattan? (frissítve)

Sziasztok! Ismétlés az unalom atyja, ha jól értesültem, ettől teljesen függetlenül készítettem a mai videót (Máté segítségével). Ja, és előre mondom, hogy itt is hiányozni fog a szöveg a videó alól egy darabig, mert a kísérletezésen kívül sajnos szörnyű sok elfoglaltságunk van mostanában.

Nos amint láthatjátok, a bemutatott kis eszköz, vagyis inkább játék, nem egyszerűen egy félbevágott tenniszlabda. Eredetileg azt szerettük volna bemutatni, hogy ha egy félbevágott teniszlabdát kifordítva elejtünk, magasabbra pattan, mint ahonnan ejtettük, mert az ütközés pillanatában a rugalmas energiája is mozgásivá alakul. Ezt a játékot valószínűleg jól ismeritek, csak legfeljebb nem tudtátok, hogy annak idején a gyerekek maguknak készítették teniszlabdából. Amit mi készítettünk, nem működött így, nagyon nehezen fordult vissza az eredeti állpotába, ezért Máté tanácsára lefaragtunk a széléből, s a videóban látható az eredmény. Miközben a felvételt készítettük, és a kis játékunkat ki-be forgattuk, úgy tűnt, egyre jobban működik, a gumi szerkezetének kis megváltoztatása, magyarul felpuhítása miatt. Amikor ütközéseknél energiaveszteség lép fel, az a pillanatnyi hang vagy hőmérsékletváltozás mellett anyagszerkezet-változásnak is betudható.

Már nem is kérem, hogy kommenteljetek, ha fizikai filozofálgatáshoz van kedvetek, teljesen jogos, hogy a debreceni fizikaszakkör blogján tegyétek ezt. Viszont ne mulasszátok el, hogy élőben lássatok minket!

A Színpadon A Tudomány rendezvényeinek keretében találkozhattok Rolival, döfisekkel, sőt mindenkivel, aki számít!

2014.09.24. 22:05 trócsányi péter

Szeptember 26. (frissítve)

Sziasztok! A címben emlegetett nap, a pénteki ezen a héten ígéretesnek hangzik, nem csak a Kutatók Éjszakája miatt.

Kezdjük azzal, hogy addig is várhattok frissülést a Garázson, hiszen a gőzgépes videónk alól hiányzó szöveg a napokban kikerül, illetve az előző bejegyzéshez is fűzök egyet-mást. Mindeközben folytatjuk a tárgyalást a Tudományok Palotájával folytatott leendő együttműködésünkről...

... ammeg mi az a Tudományok Palotája?

Egyesek röviden Agórának nevezik, legegyszerűbben talán „debreceni Csodák Palotája”-ként lehetne bemutatni, de hogy mi lesz belőle idővel, azt még tán senki sem látja. Ennek a megnyitó rendezvényei péntek délelőtt lesznek, 10-től egy protokolláris, 14-től egy szakmaibb jellegű, hogy ezek mennyire szabadon látogathatók, azt még holnap meglátjuk, mindenesetre mi reméljük, hogy találkozunk ott Rolival, aki csoportjával elvégzett kutatásairól fog beszámolni.*

No meg a Debreceni Egyetem Kutatók Éjszakájára szervezett programját se hagyjuk ki!

Van egy kis összefoglaló róla, ha jól látom nem vagyunk benne, de azért nézőnek lehet, hogy még mi is elmegyünk!

Aki pedig van olyan kocka, hogy neten nézze a Kutatók Éjszakáját...

...hát nézze a galileowebcast.hu közvetítését.

*UPDATE

A rendezvényre csak meghívóval lehet eljutni, melyet értesülésünk szerint ma küldtek ki az iskoláknak. A helyszín neve pedig hivatalosan Agóra.

Opciók

Szólj hozzá! Címkék: ajánló élő

2014.09.21. 22:56 trócsányi péter

Bonyolultabb egy fényképezőgépnél?

Sziasztok! Így hogy mostanában előjöttek a lencsék a Garázson, ideje egy kicsit mélyebbre ásnunk magunkat a témában. Első lépés: a mai videó. 

Lehet, hogy ha nem is tudjátok elkészíteni ezt az eszközt, esetleg megtaláljátok részeit ilyen-olyan boltokban. Szóval lássuk, hogyan érdemes feltölteni vízzel.

Mikor úgy tűnik, tele van a csődarab, a fecskendővel egy jó adag vizet érdemes felszívni, és a csövet újra feltölteni, csak ezután rátenni a fóliát. Eközben érezhető, hogy a fólia hozzátapad a vízfelszínhez, ekkor érdemes pár csepp vizet kiszorítani a csőből, hogy a külső nyomás egy mélyedést alakítson ki a fólián. Ezek után zárjátok le a csövet, így homorú lencsét hoztok létre, melyet a fecskendővel domborúvá alakíthattok s vissza. Az előző videó után tudhatjátok, hogy levegőben egy domború lencse, melynek az anyaga víz, nagyító (gyűjtőlencse), nyilván a homorú lencse pedig szórólencse.

Egy ilyen eszköz megér egy kis utánajárást, tök jó vele játszani.

Az előző videóban azt is megfigyelhettétek, hogy a lencse akkor működik optikai eszközként, ha anyagától különböző optikai sűrűségű anyag veszi körül. Ez a feltétele ugyanis, hogy a videó elején látott fénytörés jelensége a lencse két határfelületén lejátszódjón, és a lencse a képletnek megfelelően nagyítson vagy kicsinyítsen.

A szem viszont különbözik minden lencsétől, melyet eddig bemutattunk, mert egyrészt több különböző törésmutatójú, görbe felületek által határolt részből áll, melyek egymás után helyezett lencsékként viselkednek, mindegyiknek más és más a törésmutató a két oldalán.

eyesca.gif

Akik nem félnek az angol nyelvtől, a képet és a hozzá tartozó részletes leírást itt találhatják. Annyit írok még ide, hogy ha a szemet pontosabban szeretnétek modellezni az eszközzel, próbáljátok ki megtölve (vagy akár töltetlenül) folyadékfelszínre helyezni, és a folyadékot tartalmazó edény alján lévő képet figyeljétek. Ezek után már csak az egészet el kell készítenetek kisebb méretben, és majdnem kész a bionikus szem! :)

2014.08.30. 21:06 trócsányi péter

Jobban látsz a víztől?

Sziasztok! A Garázs most annak jár utána, milyen hatással vannak a folyadékok a látásra. Nektek milyen tapasztalataitok vannak? Osszátok meg kommentben, ha esetleg a miénktől eltérő lenne.

 

Figyelem! A bemutatott ábrán szaggatott vonallal van jelölve az a hely, ahol a pénzérme látszik a fénytörés miatt, ez nincs pontosan meghatározva.

Pedig ki lehetne keresni, írok egyet s mást a fénytörésről, és ezek alapján talán ki is találjátok, hogyan. Először is: ha egy test (pl. a pénzérme) egy pontjáról egy fénysugár a két közeg (víz és levegő) határához érkezik, nem minden esetben jut át a határon, csak ha a beesési szög elég kicsi. Egyébként fénytörés helyett teljes visszaverődés történik, a fénysugár, mintha egy tükör felszínére érne, hasra esik szabályosan visszaverődik.*

Hogy mekkora a kritikus szög, az a törésmutatón múlik. A vákuumban a fény terjedési sebessége a híres c=300 000 km/s(=3∗108 m/s), jó kérdés, hogy ezt hogy lehet kimérni, ha nem létezik vákuum. Ez egy másik történet, most a lényeg, hogy gázokban (pl. levegőben) szerencsére majdnem ugyanilyen gyorsan terjed a fény, jelentős különbség folyadékoknál, szilárd anyagoknál van (legjelentősebb gyémántnál). Az abszolút törésmutató azt jelenti, hogy az adott anyagban a fény a c hányadrészével terjed, vagyis ez az érték a c és az adott anyagban a fény terjedési sebessége hányadosa. Ha fénytörésnél a fénysugarunk az n törésmutatójú vízből az 1 törésmutatójú levegőbe lép, a beesési szög α, akkor a β törési szöget így kapjuk meg: sin β=n∗sin α (Sneci-törvény). Magyarul: ha az ábrán egy egyenessel össszekötjük a pénzérme egy pontját és a vízfelszín egy pontját, ezzel egy fénysugár útját kijelölve, némi szerkesztés, számolás és további szerkesztés kell csak ahhoz az egyeneshez, amely a fénysugár fénytörés utáni útját jelöli. Ha olyan beesési szöggel próbálkozunk, amelynek a szinuszát megszorozva a víz törésmutatójával  egynél többet kapunk, akkor ez a beesési szög nagyobb a kritikus szögnél (ha éppen egyet kapunk, gratulálok, megtaláltuk a kritikus szöget).

Azon egyszerű oknál fogva, hogy normál körülmények között, mindenféle folyadék kitöltése nélkül abban az irányban látjuk a dolgokat, amerről a fény a szemünkbe jut róluk, a pénzérmének a szerkesztgetéshez kiválasztott pontját abban az egyenesben látjuk, amelyben a fény a törés után halad.

Ezek után egyszerű, hogy hogy kéne megkeresni az ábrán azt a pontot, ahol a pénzérme egy választott potját látjuk, na ki jön rá hamarabb?

Ha a fent túltárgyaltnál értelmesebb kérdéesetek van, azt is kérdezzétek meg, s válaszolok, ha Máté nem tud lelőni.

*A tükör felszínén való szabályos visszaverődés közben nem minden fénysugár verődik vissza, leginkább a zöldek, ezért látjuk zöld színűnek a tükröket.

2014.08.02. 23:58 trócsányi péter

Meddig mennek a rakéták?

Sziasztok! A beharangozásomhoz híven megnézzük, milyen magasra is mehetett a rakéta, amely a videóban látható.

Két okból szerepel a magasság szó helyett a height a videóban, egyrészt mert az előbbi szó túl hosszú, másrészt mert ezzel akartunk kedveskedni külföldi rajongótáborunknak (csak az elmúlt hónapban 2-2 alkalommal látogatták meg a blogot az Egyesült Államokban és Indonéziában!). Magát a videót is ezért készítettem egyrészt, ez lett Youtube-csatornánk előzetese is. Másrészt a rakéta repülési magasságát mérte egy kis műszer, amely rá volt erősítve a rakétára, és mérési elve nem más volt, mint a nyomás magasságfüggése. Ez egyrészt nem az egyetlen, másrészt talán a lehető legpontatlanabb módszer, ezt leellenőrizendő a bemutatott borzasztó egyszerű képlettel megbecsültem a látott repülés magasságát. 6 repülés barométeres adatai vannak meg, az ezekben lévő magasságértékek közül legnagyobbnak a 33,4 métert találtam, igaz ez annak is betudható, hogy nem biztos, hogy ez a repülés közte van-e annak a bizonyos 6-nak...

Mindenesetre többet tudunk, ha kapok még adatokat a DÖFI-től, de ha nem, akkor is visszatérünk még talán a témára egy palackrakéta-építés erejéig.

2014.06.30. 01:39 trócsányi péter

Vakáció 2014 (frissítve)

Sziasztok! Az aggódalomra okot adó mennyiségű vágatlan videóanyagból, ami a merevlemezemet nyomja, lenyisszantok egy darabot: ezt a Múzeumok Éjszakáján tartott kísérletbemutatónk után készült felvételt, mely olyan jól sikerült, hogy tán még az égésszag is érezhető rajta!*

Essen szó a 3. Antigravitációs Napról is, ahol egy rádióvezérlésű repülőt sikerült is vagy 4-5 méter magasságba feljuttatni számottevő irányítási tapasztalat nélkül, Dobos Kristóf (Ferenc) közreműködésével.

 

Bővebb dokumentáció úton van, egyelőre a reklámé a főszerep: a szervező, aki nem ismerné őket, a DÖFI (Debreceni Összefogás a Fizikáért Egyesület). Ott voltak a Múzeumok Éjszakáján is közvetlenül előttünk, időről időre elkápráztatják közönségüket valamilyen zseniális programmal, ezeket próbáljuk mostantól lehetőleg naprakészen ajánlgatni.

*Kommentbe jöhet a „de béna vagy:P” és egyéb magyarázat is!

UPDATE

Vajon milyen magas az itt látott repülés? Erről fog szólni a következő bejegyzés!

2014.06.19. 21:28 trócsányi péter

Garázs a Múzeumok Éjszakáján

Sziasztok! Miközben egyre több a felvett kísérlet, és az anyagnak egyre kisebb része jut el a megvágásig, élő bemutatóinkra számíthattok, azokra továbbra is úgy készülünk, mintha ott mutathatnánk meg magunkat igazán. És valóban sikerül ezt tennünk nagyobb és nagyobb közönségeknek, ezúttal a Múzeumok Éjszakájára szervezett fizikás programba kapcsolódunk be a DÖFI és a Varázskuckó mellé.

me_drkm_a4_szorolap_2014.png

Akinek pedig lesz kedve, azzal a bemutató után örömmel felveszünk egy kísérletet! Akinek nem lesz, a többi programot azoknak is ajánljuk, olvassátok el ezt a részletes leírást! Jó szórakozást!

2014.05.30. 22:48 trócsányi péter

Melyik a jó metronóm?

Sziasztok! Az elektromos metronóm jó, mert sokoldalúan programozható, van benne hangológép is, és lehet, hogy az egész csak egy alkalmazás okostelóra. Csak - az utóbbi esetet kivéve - elemmel megy, ami akkor, amikor igazán szükség lenne a metronómra, lemerül. És mi a helyzet a mechanikussal?

Ezzel nincs vége! Íme egy extrémebb kísérlet:

Láthattatok pár képkockát a mágnesesen csatolt ingákról - a házi az lesz, hogy ez alapján mondjátok meg, vonzzák, vagy taszítják-e egymást az ingatestek? Bónusz kérdés, hogy lehetséges-e ebben az esetben olyan stabil állapot, hogy az ingák egyszerre, párhuzamosan lengnek (szinkronizáció)?

Még egy kis infó a nyereményjátékkal kapcsolatban: egy időre felhagyunk e jó szokással a várt érdeklődés hiánya miatt, meg amiatt is, hogy az ígért pólókon a nyomtatást nem igazán tudtuk elég jó minőségben kivitelezni... na ennyit erről.

2014.04.04. 23:17 trócsányi péter

Mi hajtja a gőzgépet?

Sziasztok! Nemrég (na jó, de) Máté egyszer csak jött, hogy itt van ez az érdekes kis gép, vegyük fel. Biztos ideír még valamit róla a videó alá, ha lesz ideje, addig is itt a videó.

 

"Értem én, hogy gőzgép, de mi hajcsa?" Viccet félretéve, gőzzel működő 'játékok' már egészen régről fennmaradtak, például ez itt. Azért írtam játékot, mert tényleges munkavégzésre alkalmatlan volt, ellenben jópofán forgott a kiáramló gőztől. Nem nagyon mennék bele abba, hogy ki-mit-mikor, maradjunk annyiban, hogy miután a gőzt munkába tudták fogni és ez forgómozgás formájában nyilvánult meg, nagy áttörés történt. Gondoljatok a gőzmozdonyra, gőzekére vagy a szövés gépesítésére. Természetesen ezeket felváltották a különböző belsőégésű- és villanymotorok, de azért érdekes belegondolni, hogy egy pohár vízzel (meg persze egy kis tüzelővel) mennyi munkát lehet végeztetni.

süti beállítások módosítása